Óvodánkban homogén csoportok működnek. Nagycsoportos gyermekeimnek már több ismeretanyagot tudtam ezen a területen átadni, hiszen ők már képesek komplexebb tevékenységekre, ok-okozati összefüggések felismerésére. Ezen a héten változatos tevékenységeken keresztül ismerkedtünk meg a gyógynövényekkel, azok hatásaival, illetve, hogy milyen formában lehet őket felhasználni egy adott betegségre. Mivel fitoterapeuta végzettséggel is rendelkezem, célom, hogy a gyermekek betekintést nyerjenek a természet világába, ismerkedjenek meg a minket körülvevő növényekkel, azok felhasználási lehetőségeivel, érzékszervekkel és változatos tevékenységekkel való tapasztalatszerzés útján.
Ezen kívül elsődleges feladatomnak tekintem a környezet- és állatvédelem iránti érzékenyítést, valamint azt, hogy visszatérjünk a természethez, mely megannyi kincset kínál nekünk. És mikor a legjobb ezt elkezdeni? Kicsi gyermekekkel, akik még nyitottak és kíváncsiak a világra. Hiszem, hogy amit a gyermek szívébe elültetünk, az nem vész el: idővel gyökeret ereszt, megerősödik, és a maga idejében termést hoz.
Mindennapos tevékenységek:
Mese: Fésűs Éva – A korcsolyázó mackó
Vers: Hétvári Andrea – Náthaűző mondóka
Ének-zenei foglalkozás: a Levendula ágastól című mondókára páros mozgásokat végeztünk, majd párt cseréltünk. A Rozmaringos ablakomba című dalra pedig egyenletes lüktetés, illetve ritmus érzékeltetése volt a zenei feladat. Gyógytea kóstolás mézzel: háromféle gyógyteát készítettünk – fürtös menta teát ittunk, citromfű és a kamilla teát is kóstoltunk, amit mézzel édesítettünk. A gyerekek mondták, hogy melyik mire való, és azért isszuk, hogy ne legyünk betegek, mint a társaink (sok beteg volt azon a héten otthon lázzal).
A gyógynövényes témahét tevékenységei:
A témahét első napján megismerkedtünk hétféle gyógynövénnyel: levendula, körömvirág, menta, citromfű, kamilla, akác, rozmaring. Először nagyméretű színes laminált gyógynövény képekhez párosítottunk egy-két fajta betegséget, vagy felhasználási módot, szintén képekkel, a könnyebb tanulási folyamat érdekében.
- Levendula: illatzsák a szekrénybe (ruhák illatosítása és a ruhamolyok elűzése)
- Körömvirág: sebes, piros bőrre krém formájában
- Menta: orrdugulás, nátha esetén, kitisztítja az orrunkat, kapunk levegőt
- Citromfű: elűzi a vírusokat, bacilusokat, hogy ne legyünk betegek
- Kamilla: ha lázasak vagyunk, vagy ha fáj a hasunk
- Akác: a méhecskék mézet készítenek belőle nekünk
- Rozmaring: ha olaját hajunkra kenjük, erős lesz, és hosszúra nő (mint Aranyhajnak a meséből)
Ezt követően megismerkedtünk a friss és szárított növényekkel, tapintottuk, megszagoltuk, majd megállapítottuk, hogy a friss növényeknek intenzívebb az illata.
A második napon párosító játékot játszottunk, az előző nap megismert növények képeit hozzárendeltük a betegséget ábrázoló képekhez. Majd megismerkedtünk a mozsárral, mindenki kipróbálhatta, milyen benne gyógynövényt törni. Megállapították, hogy sokkal illatosabb lett a gyógynövény, miután megtörték mozsárban (friss növényeket használtunk: rozmaring, zsálya, menta, levendula).
A harmadik napon festettünk levendulát, majd szárított levendula, körömvirág és búzavirág felhasználásával üdvözlőlapot készítettünk ragasztással, díszítéssel, melyeket kiállítottunk az óvoda aulájában. Kis zsákocskákat megtöltöttünk szárított levendula virággal, amit hazavihettek a saját szekrényükbe.
A negyedik napon készítettünk bőrproblémákra „bibikrémet”. Hozzávalók megbeszélése: kókuszzsír, kamillás-körömvirágos olaj és méhviasz. Beszélgetés: hogy készül a méhviasz? Miután a hozzávalókat kimértem, felmelegítés után máris kis üvegekbe töltöttem (azért én, mert forróra kell hevíteni), és folyamatosan figyeltük, mikor dermed meg. Várakozás közben mozgásos játékokat játszottunk. Amikor kész lett a kenőcsünk, elvittük a hűtőbe. Mindenki vihetett haza egyet és minden csoport kapott ajándékba a gyerekektől.
Az ötödik napon játékos matematikai tapasztalatszerzés valósult meg. Pici, különböző számú laminált gyógynövényes képeket lefordítva elhelyeztem a csoportszobában, azokat megadott jelre, felfordítás után csoportosították, ezt követően a számképekhez helyezték növekvő számsorrendben.
Lezárásként pedig meghallgattuk a youtube-on a JaMese: gyógynövénydalt, amelyre a különböző ritmusra végeztünk tetszés szerinti mozgásformákat (lassú-gyors ütem).
A kertpedagógia képzésre azért jelentkeztem, hogy a további munkámhoz hasznos tudást és inspiráló ötleteket szerezzek.
Kiss Veronika óvodapedagógus
